Egészségügyi ellátás külföldön, a külföldön dolgozók biztosítási
jogviszonya, ellátása Magyarországon
Gyakran ismételt kérdések
1. EGT tagállamban dolgozónak kell-e Magyarországon jeleznie, hogy külföldön dolgozik?
Amennyiben a magyar állampolgár az Európai Gazdasági Térség (EGT valamely tagállamában
vállal munkát, akkor rá annak a tagállamnak a szociális biztonsági szabályai vonatkoznak, ahol
keresőtevékenységet folytat és kizárólag ott kötelezett járulékfizetésre. A magyar jogszabályok
alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem terjed ki, illetve
annak önkéntes teljesítésére sincs lehetősége.
Annak érdekében, hogy az EGT valamely tagállamában dolgozó személy a közösségi
jogszabályban foglaltaknak eleget tegyen, illetve, hogy Magyarországon a járulékfizetési
kötelezettség alól mentesüljön, illetve annak érdekében, hogy elkerülje a kettős
járulékfizetést, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári
szakigazgatási szervnél a „Bejelentkező lap külföldön biztosítással rendelkezők részére”
elnevezésű, a www.oep.hu weboldaról letölthető nyomtatványon. A bejelentést a külföldi
biztosítási jogviszony létrejöttét, illetve megszűnését követő 15 napon belül kell megtenni. A
bejelentés elmulasztása mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után.
A bejelentésnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amelynek értelmében adott EGT-tagállamban
végzett kereső tevékenység a helyi jogszabályok értelmében biztosítási kötelezettséget alapoz meg
(pl: „Nagy-Britanniában végzett kereső tevékenységem alapján az ottani jogszabályok szerint a
járulékfizetési kötelezettségemnek eleget teszek.”).
2. Az EGT tagállamban biztosított személynek kell-e Magyarországon járulékot fizetnie,
valamint Magyarországon hogyan vehet igénybe ellátást az Európai Egészségbiztosítási
Kártyával? Van-e lehetősége Magyarországon valamilyen járulékfizetésre, hogy ne csak
az orvosilag szükséges ellátásokat vehesse igénybe?
Közösségi rendelet alapján, a tagállamok valamelyikében dolgozó személy kizárólag abban a
tagállamban kötelezett járulékfizetésre, ahol kereső tevékenységet folytat. Így, a magyar
jogszabályok alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem
terjed ki, illetve annak önkéntes teljesítésére sincs lehetőség.
Az egyik tagállamban biztosított személy Magyarországon való ideiglenes tartózkodása alatt
az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a tartózkodás tervezett idejére és az
egészségi állapotra tekintettel. Az ellátásokat - az egyenlő elbánás elve szerint - ugyanolyan
feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A jogosultságot az illetékes államban
kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja. Tehát a másik EGT
tagállamban biztosított személy a külföldi biztosítója által kiállított Kártyával, illetve az azt
helyettesítő nyomtatvánnyal veheti igénybe az ellátást.
EGT tagállamok: EU tagállamok, illetve Norvégia, Liechtenstein, Izland és Svájc Amennyiben a külföldön biztosított rendelkezik TAJ kártyával, akkor a magyar egészségügyi
ellátások igénybevételéhez azt nem használhatja (kizárólag a külföldi EU-kártyát).
Miután az
EU-kártya az ideiglenes tartózkodás alkalmával felmerült, orvosilag szükséges egészségügyi ellátás igénybevételére szolgál, használatával tervezett egészségügyi ellátás nem vehető igénybe!
Tervezett (gyógykezelési szándékú hazautazás esetén) ellátást a külföldi biztosító által
kiállított – az előzetes engedélyt megtestesítő – E 112-es (2010. május 1-je után kiadott igazolás
esetén: S2 jelű) nyomtatvány alapján lehet igénybe venni. Az engedélyt igazoló E 112 vagy S2
nyomtatvány kiadásának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást. A
nyomtatvány felhasználása érdekében a beteg és a szolgáltató közötti előzetes egyeztetés
szükséges.
Amennyiben egy EGT tagállam területén dolgozó, és ott biztosított személynek Magyarországon
van az állandó lakóhelye, akkor az illetékes – külföldi – biztosító által kiállított igazolás
alapján, Magyarországon is teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult.
Az igazolást a külföldi biztosító küldi meg a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári
szakigazgatási szervnek. A jogosultság bejegyzését követően a külföldi biztosított a magyar TAJszám alapján veheti igénybe az ellátást Magyarországon. A jogosultság-igazolás kiállításának
feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a lakóhely fogalmát az illetékes állam a saját jogszabályai
szerint értelmezi. Tapasztalataink szerint a Magyarországon teljes körű ellátásra jogosító igazolás
kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Olaszországban munkát vállaló magyar
állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a magyar jogszabályoktól eltérő
értelmezése miatt nem kerül sor. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya azonban az orvosilag
szükséges mértékig feljogosít az ellátások igénybevételére. (Ld. még 13. kérdés.)
3. Másik EGT-tagállamban született magyar szülők gyermeke esetén hogyan lehet TAJ
kártyához jutni, valamint igényelhető-e terhességi gyermekágyi segély (Tgys) és
gyermekgondozási díj (Gyed), ha igen, hogyan?
A másik EGT tagállamban született gyermek számára a magyar születési anyakönyvi kivonatot
kell beszerezni, amelyre vonatkozóan az eljárást a külföldi konzulátuson vagy az illetékes
anyakönyvi hivatalban lehet megindítani. A magyar anyakönyvezést követően az illetékes
okmányirodánál van lehetőség magyarországi lakóhely/tartózkodási hely létesítésére. Ezek
alapján a gyermek egészségügyi ellátásra való jogosultságot szerez Magyarországon. A
jogosultság igazolására szolgáló TAJ-kártyát a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási
pénztári szakigazgatási szervnél lehet kiváltani.
A másik EGT tagállamban a gyermek ellátása az Európai Egészségbiztosítási Kártyával történik,
melyet a TAJ-kártya kiadását követően szintén a szakigazgatási szerv állít ki.
Terhességi-gyermekágyi segély (Tgys) és a gyermekgondozási díj (Gyed) igénylésével
kapcsolatban az alábbiakat szükséges tudni:
E 106 jelű nyomtatvány, vagy 2010. május 1. után S1 dokumentum. Az egyik EGT-tagállamban biztosított személyre kizárólag azt a tagállami jogot kell alkalmazni,
ahol az illető személy biztosítva van (biztosítás helye szerinti jog), függetlenül attól, hogy melyik
tagállamban lakik, vagy tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy a külföldi biztosítási jogviszony ideje
alatt Magyarországon Gyed-re és Tgys-re nem jogosult a magyar állampolgár.
A külföldi biztosítási jogviszony megszűnését követően Tgys-re és Gyed-re való jogosultság
feltétele, hogy Magyarországon pénzbeli ellátásra jogosító biztosítási jogviszonyt létesítsen.
További feltétel mindkét ellátásnál, hogy a gyermeket szülő anya esetében szülést, a szülő
esetében pedig az ellátás igénylését megelőző két éven belül legalább 365 napi biztosítási idővel
rendelkezzen. A biztosítási időbe a másik EGT tagállamban szerzett biztosítási időket is be kell
számítani, amennyiben azt az érintett – igénylő – a külföldi (korábban illetékes) biztosító által
kiállított E 104-es nyomtatvánnyal igazolja. Az ellátás összegének megállapításakor azonban a
külföldi kereset nem vehető figyelembe.
Példa:
Magyar állampolgár Nagy-Britanniában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Ezt követően a brit
biztosítási jogviszonyát megszünteti, és hazatér Magyarországra, ahol biztosítási jogviszonyt
létesít. A magyarországi jogviszony fennállása alatt kiderül, hogy terhes. Tgys-re és Gyed-re
válhat jogosulttá, amennyiben az E 104-es nyomtatvánnyal együttesen igazolni tudja a 365 napos
biztosításban töltött idejét. A Nagy-Britanniában megszerzett jövedelmet ugyanakkor figyelmen
kívül kell hagyni!
4. Ha valakinek nincs Európai Egészségbiztosítási Kártyája, de szükségessé válik
egészségügyi ellátása valamelyik EGT tagállamban, hogy vehet igénybe ellátást.
Visszaigényelhető-e, és hogyan az ellátás költsége számla alapján?
Amennyiben a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személy egy másik EGT tagállam
területén a szükséges egészségügyi ellátás igénybevételekor nem tudja felmutatni az Európai
Egészségbiztosítási Kártyáját, vagy az azt helyettesítő nyomtatványt, akkor az igénybe vett
egészségügyi ellátásért közvetlenül a külföldi egészségügyi szolgáltatónak köteles fizetni. Ez
esetben a magyar biztosított a lakóhelye szerint területileg illetékes egészségbiztosítási
szakigazgatási szervtől a kifizetett számla alapján kérhet költségtérítést. Az erre vonatkozó igény
az ellátást követően visszamenőleg 6 hónapon belül érvényesíthető. A szakigazgatási szerv az
utólagosan benyújtott számla összegét olyan mértékben köteles megtéríteni, amilyen mértékben a
külföldi teherviselő a szolgáltatót az adott ellátás nyújtásáért finanszírozta volna, ha a magyar
biztosított az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján vette volna igénybe az ellátást. Ebben az
esetben az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnek a visszatéríthető összeg
meghatározásához fel kell vennie a kapcsolatot a külföldi biztosítóval.
Fontosnak tartjuk megjegyezni azonban, hogy egyes EGT tagállamokban a betegnek fizetnie kell
ún. kórházi ápolási hozzájárulást (co-payment, Zuzahlung, ticket modérateur, forfait journalier),
mely összeg kifizetését a helyi biztosítottaknak is törvény írja elő. A közösségi rendeletekben
rögzített egyenlő bánásmód elve a hozzájárulás fizetését mindenki számára kötelezővé teszi, tehát
ezt az Európai Egészségbiztosítási Kártyával rendelkező külföldinek is ki kell fizetnie. Ennek
mértéke országonként változó, amely mind a belföldi, mind a külföldi állampolgárokat -
állampolgárságra való tekintet nélkül – egyaránt terheli, és amely összeg megfizetése alól a
kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya sem mentesít, tehát a számla e részének rendezése
továbbra is az ellátást igénybevevőt terheli. Szükséges megjegyezni, továbbá, hogy Franciaország,
Luxemburg, Belgium területén igénybevett járóbeteg ellátás során az orvosi számlákat a betegnek
kell megelőlegeznie.
5. Ha valaki külföldre utazik, de nem az EGT tagállamainak egyikébe, és egészségügyi
ellátásra van szüksége, azt hogyan veheti igénybe?
A magyar állampolgárokat külföldön főszabály szerint az erre irányuló közösségi szabályozás,
valamint a kétoldalú egyezmények szabályai szerint kell ellátni. Amennyiben az adott állammal
nincs ilyen egyezmény, akkor a külföldi ellátásuk költségeinek a megtérítésére a magyar belső
jog szabályai irányadóak.
Kétoldalú egyezmények
Magyarország több kétoldalú egyezményt kötött a szociálpolitika, az egészségügyi
együttműködés és a szociális biztonság terén. Az egyezmények három csoportra oszthatók az
igénybe vehető ellátások és az ellátásra jogosult személyi kör sajátosságai alapján:
¦ Teljes körű ún. szociálpolitikai egyezmények,
¦ Egészségügyi együttműködési egyezmények,
¦ Szociális biztonsági egyezmények.
Teljes körű ún. szociálpolitikai egyezmények
●Jugoszlávia
(Valamennyi utódállammal alkalmazzuk, Szlovéniát és Horvátországot kivéve)
●Szovjetunió
(FÁK tagállamokkal, kivéve Észtország, Lettország, Litvánia, továbbá amely államok
az egyezmény alkalmazása szempontjából nem tekintik magukat a Szovjetunió jogutódjának)
Az egyezmények rendelkezései szerint egészségügyi ellátásban, az egyezményben részes államok
valamelyikében állampolgársággal rendelkező személy részesül. Átmenetileg a szerződő államban
tartózkodás esetén a tartózkodás helye szerinti állam térítésmentesen nyújt a másik fél
állampolgárai számára sürgősségi egészségügyi ellátást, amennyiben az érvényes útiokmány
(útlevél) felmutatásával igazolja jogosultságát. A sürgősségi ellátásokon túlmenően (kifejezetten
gyógykezelési szándékkal érkező állampolgárok részére) további ellátás csak térítés ellenében
biztosítható.
Egészségügyi együttműködési egyezmények
Ezek az egyezmények is hasonlóan a szociálpolitikai egyezményekhez – az egyéni, helyben
szokásos önrészek kivételével - ingyenes ellátást biztosítanak a szerződő felek állampolgárainak
heveny megbetegedés vagy halaszthatatlan orvosi beavatkozást igénylő esetekben.
● Jordán Hasemita Királyság
● Kuvait
● Angolai Népi Köztársaság
● Iraki Köztársaság
● Mongol Népköztársaság
● Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
● Kubai Köztársaság
Szociális biztonsági egyezmények
● Horvátország
A magyar-horvát egyezmény szerint az átmenetileg a másik államban tartózkodó biztosított
személyek a sürgősségi ellátást ugyanolyan feltételek mellett vehetik igénybe, mint az adott
államban biztosítottak. A magyar biztosítottak az Európai Egészségbiztosítási Kártyával, a
horvát biztosítottak pedig nem az útlevelükkel (ahogy azt a korábban hatályos magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény alapján tették), hanem a HR/HU 111 jelű formanyomtatvánnyal
vehetik igénybe a sürgősségi ellátásokat.
● Montenegró
A Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek (munkavállalók, egyéni és
társas vállalkozók, nyugdíjasok, kiskorúak tanulók, egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető
személyek) átmeneti montenegrói tartózkodásuk esetén a HU/CG 111 jelű nyomtatvánnyal
vehetik igénybe a sürgősségi egészségügyi ellátást.
● Bosznia-Hercegovina
A magyar-bosnyák egyezmény szerint az átmenetileg a másik államban tartózkodó biztosított
személyek a sürgősségi ellátást ugyanolyan feltételek mellett vehetik igénybe, mint az adott
államban biztosítottak. A magyar biztosítottak a HU/BH 111, a boszniai biztosítottak pedig a
BH/HU 111 jelű formanyomtatvánnyal vehetik igénybe a sürgősségi ellátásokat.
Hatályos magyar szabályozás
Az EGT tagállamokon kívül, illetve kétoldalú egyezménnyel nem érintett országban az
egészségügyi ellátások költségét a beteg maga viseli.
A hatályos magyar jogszabály alapján a betegnek arra van lehetősége, hogy a külföldön igénybe
vett sürgősségi ellátások, illetve a betegszállítás költségeit utólag a lakóhely szerint illetékes
egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervtől igényelje. Ebben az esetben a szakigazgatási
szerv az ellátás költségeiből annyit térít, amennyibe az ellátás Magyarországon került volna
(magyar belföldi költségmérték).
Az igény-bejelentés eljárásának szabályai:
Az ún. „harmadik állam” területén igénybe vett egészségügyi szolgáltatás és sürgősségi
betegszállítás költségének megtérítésére vonatkozó igénybejelentéshez csatolni kell az eredeti
külföldi számlát, a számla fordítását és az annak kiegyenlítésére vonatkozó igazolást, továbbá –
amennyiben a számlából nem állapítható meg az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, akkor az
erre vonatkozó igazolást vagy kórházi zárójelentést és ezek fordítását is. Az igényt legkésőbb a
hazaérkezést követő 30 napon belül be kell jelenteni az illetékes egészségbiztosítási pénztári
szakigazgatási szervnél. Az igénybejelentés jogvesztő határideje az ellátást követő 6 hónap.
6. Külföldi állampolgár letelepedési engedéllyel rendelkezik, de nincs jövedelme, hogyan
kaphat TAJ-t?
A Magyar Köztársaság területén a letelepedési engedéllyel rendelkező személy a
társadalombiztosítási jogszabályok értelmében belföldinek minősül, - és, amennyiben nem
biztosított, illetve egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult a jogszabály alapján – köteles
havonta 5100 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A járulékfizetés teljesítése
ügyében a magyarországi lakóhely szerint illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz kell fordulni.
7. Az EGT tagállamokban tanulók milyen feltételekkel jogosultak a magyarországi
egészségügyi ellátásokra? Ha nem rendelkeznek jogosultsággal, hogyan vehetnek
igénybe külföldön/itthon ellátást?
A hazai közoktatásról illetve felsőoktatásról szóló törvény alapján a tanulói/hallgatói jogviszony
a beiratkozástól a diákigazolványra való jogosultság napjáig tart, ideértve a szünetelés idejét
is.
Tehát ha egy nagykorú diák a külföldi tanulmányai idejére szünetelteti a magyarországi
tanulmányait, akkor továbbra is jogosult - járulékfizetés nélkül - a magyarországi egészségügyi
ellátásokra. Ezen jogosultsága alapján kiállítható számára az EU-kártya.
A külföldön tanuló és Magyarországon hallgatói jogviszonyban nem álló diák a külföldi hallgatói
jogviszonyára tekintettel nem jogosult Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokra.
Amennyiben a külföldön tanuló diáknak az állandó lakóhelye Magyarországon van, akkor - egyéb
jogosultság hiányában - havi 5100- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. A
járulékfizetési kötelezettséget hozzátartozó, vagy egyéb személy átvállalhatja. E jogviszony
alapján jogosult lesz az EU-Kártyára.
A járulékfizetés teljesítése ügyében az állandó lakóhely szerint területileg illetékes Nemzeti Adó-
és Vámhivatalhoz kell fordulni.
8. A hazánkban nappali tagozaton tanuló nagykorú külföldi diákoknak (középfokú
intézmény, felsőfokú intézmény) egészségbiztosításuk érdekében mit kell tenni?
A felsőoktatásban tanulmányokat folytató külföldi diákok közül kizárólag azok lesznek
automatikusan jogosultak a magyarországi egészségügyi ellátásra, akik nemzetközi szerződés
vagy az oktatásért felelős minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesítenek hallgatói
jogviszonyt. E személyek esetében a felsőoktatási intézménynek az egészségbiztosítási pénztári
szakigazgatási szerv felé történő bejelentése alapján az érintett TAJ-számra lesz jogosult.
Amennyiben a hallgatói jogviszony nem a fentieken alapul, a külföldi diákok egészségügyi
ellátásra való jogosultsága az alábbiak szerint alakul.
Az EGT-tagállamokból érkező diákok a külföldi biztosítójuk által kiállított EU-kártyával az
orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra szereznek jogosultságot.
Amennyiben az EGT-tagállamból érkező diák nem rendelkezik EU-kártyával, és állandó
lakóhelyét Magyarországra teszi át, akkor Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiadott
tartózkodási kártya alapján létesített magyarországi állandó lakóhely fogja megalapozni az 5100
Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, amely alapján TAJ-kártyára lesz
jogosult.
Amennyiben a diák az EGT-tagállamon kívüli harmadik államból érkezik, és tartózkodási
engedéllyel rendelkezik, akkor a tartózkodási helye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári
szakigazgatási szervnél megállapodást köthet.
A megállapodás alapján havonta a minimálbér (jelenleg 78.000,-Ft) 30%-ának megfelelő járulék
fizetendő, amennyiben a diák nappali rendszerű képzésben vesz részt. Amennyiben nem nappali
képzésről van szó, akkor a minimálbér 50 %-ának megfelelő járulék fizetendő. A megállapodás
megkötését követő első hat hónapban az érintett személy sürgősségi ellátásokra jogosult. Abban
az esetben azonban, ha az illető a megállapodás megkötésével egyidejűleg hat havi járulékot
megfizet, akkor a megállapodás megkötését követő hónap első napjától teljes körben jogosulttá
válik az egészségügyi szolgáltatásokra.
9. Több olyan jelzés is érkezett, hogy Magyarországon nem fogadja el az egészségügyi
szolgáltató az EU-kártyát. Tudják-e a szolgáltatók hogyan használható az EU-kártya, mi
a teendő, ha mégsem fogadják el?
Az OEP-el finanszírozási szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók kötelesek elfogadni az
Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve a Kártyahelyettesítő formanyomtatványt, amennyiben
az ellátás orvosilag szükséges volt. A szükségesség megítélése orvosszakmai kérdés. Az Európai
Egészségbiztosítási Kártyával, vagy az azt helyettesítő formanyomtatvánnyal igénybevett
ellátásokat az egészségügyi szolgáltató ún. „E” térítési kategóriában jelenti az OEP felé. Az OEP
ezen ellátásokat ugyanúgy finanszírozza, mintha a szolgáltató egy magyar biztosítottat látott volna
el, azzal a különbséggel, hogy ezen ellátásokra nem vonatkoznak a teljesítménykorlátozások. Az
így kifizetett összegeket az OEP elszámolja a Kártyát/formanyomtatványt kiállító külföldi
biztosítóval.
A biztosítottnak abban az esetben kell fizetnie:
o amennyiben nem volt ún. orvosilag szükséges az egészségügyi ellátás,
o amennyiben nem szerződött szolgáltatónál vették igénybe az ellátást
o amennyiben nem mutatta be a Kártyát, illetve kártyahelyettesítő nyomtatványt.
Amennyiben a külföldi betegnek ki kell fizetnie a számlát (pl. nem mutatta be az Európai
Egészségbiztosítási Kártyáját) az EU-kártyát kiállító biztosítójától kérhet visszatérítést. Ebben az
esetben a külföldi biztosító keresi meg az egészségügyi ellátás helye szerint területileg illetékes
egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervet annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon az
OEP által finanszírozott összeg nagyságáról.
Az OEP az összes szolgáltatót tájékoztatta ellátási kötelezettségeiről, az erre vonatkozó
tájékoztató szöveg az OEP honlapján (www.oep.hu /Szakmai kezdőlap/Szolgáltatóknak
/Nemzetközi ügyek menüpont alatt) is megtalálható.
10. Az „EU”-s közösségi tisztviselők biztosítására vonatkozó szabályok
A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló rendelet hatálya alá nem tartoznak azon
személyek, akik az Európai Unió szerveinél közösségi tisztviselőként dolgoznak. Ők a közösségi
külön biztosítási rendszerben biztosítottak az Európai Közösség intézményeinek tisztviselőire
vonatkozó szabályzat (Staff Regulation) szerint.
A 2008. január 1-jétől hatályos jogszabályok szerint e személyekre a magyar kötelező
társadalombiztosítási rendszer hatálya nem terjed ki. A fentiekre tekintettel ezért az EU szerveinél
dolgozó tisztségviselőket nem terheli az egészségügyi szolgáltatási járulék (5100 Ft/hó)
fizetésének kötelezettsége. Magyarországi biztosítási jogviszony hiányában térítés ellenében
vehetik igénybe az egészségügyi ellátásokat itthon. A szolgáltatótól kapott számlával a közösségi
tisztviselő számol el az illetékes közösségi intézménnyel.
A közösségi tisztségviselő a magyar egészségügyi szolgáltatások biztosítására megállapodást
köthet a tartózkodási helye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél.
A megállapodás alapján havonta a minimálbér (jelenleg 78000,-Ft) 50%-ának megfelelő járulék
fizetendő. A megállapodás megkötését követő első hat hónapban az érintett személy sürgősségi
ellátásokra jogosult. Abban az esetben azonban, ha az illető a megállapodás megkötésével
egyidejűleg hat havi járulékot megfizet, akkor a megállapodás megkötését követő hónap első
napjától teljes körben jogosulttá válik az egészségügyi szolgáltatásokra.
11. Ha az EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított magyar állampolgár a
magyar jogosítványát/vadász-engedélyét kívánja itthon meghosszabbítani, melynek
feltétele az egészségügyi vizsgálat, akkor mi a teendő. Szükséges-e TAJ-t felmutatni, a
szolgáltató köteles-e a jogviszonyt ellenőrizni? Ezek hiányában igénybe vehet-e ilyen, az
OEP által nem finanszírozott ellátást? Mi történik, ha ennek keretében pl.
laborvizsgálatot kér a háziorvos?
A járművezetői és egyéb alkalmassági vizsgálat nem tartozik az OEP által finanszírozott
egészségügyi szolgáltatások körébe, ezért azok nem vehetőek igénybe EU-s
formanyomtatványokkal Magyarországon. A vizsgálatot egyébiránt a közúti járművezetők
egészségügyi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI.26.) NM. rendelet 8. §-a
értelmében az illetékes háziorvos végzi el, amely térítésköteles. A vizsgálat az orvos döntése
alapján kiterjedhet a látásvizsgálatra, laborvizsgálatra, melynek költségeit szintén az engedélyt
igénylő személy állja.
12. Mentés, szállítás költsége hegyi baleset, mentés esetén
A hegyi balesetet szenvedettek felkutatása, a hegyi mentés, valamint a völgybe való szállítás
rendszerint az adott országban biztosítottak számára is díjköteles. A felszámított díjat az
egészségbiztosítás gyakran nem téríti meg, a betegeknek a díjat saját zsebből kell fizetniük, vagy
szabadidő- és sportbiztosítást köthetnek rá, esetleg a hitelkártyákhoz tartozó biztosításukat
használhatják fel. Hegyi mentés és különösen a helikopteres mentőszállítás esetén számíthatunk
arra, hogy a mentés díját a mentőszolgáltató kiszámlázza. Gyakran a helyi egészségbiztosítás sem
a mentőszámla összegét téríti, hanem abból csak egy előre meghatározott fix összeget. Különösen
igaz ez pl. Ausztriára, ahol a hegyi mentés díjából, a számla összegétől függetlenül, legfeljebb kb.
800 €-nak
megfelelő összeg téríthető, amelyet a légi mentés költségei jócskán meghaladhatnak.
(A sí balesetekkel kapcsolatos bővebb információ a www.oep.hu /Lakossági kezdőlap/Ellátások
az EU-ban menüpont alatt található.)
13. Ha EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított személy hazalátogatása során
egészségügyi ellátást vesz igénybe, mit kell felmutatnia: TAJ-t, vagy EU-kártyát?
Ha TAJ-t mutat fel, melynél a rendszer jelzi, hogy nincs jogviszonya, behajtják-e rajta az
elmaradt – ámde külföldön megfizetett – járulékot?
A közösségi rendelet alapján az egyik tagállamban biztosított személy Magyarországon való
ideiglenes tartózkodása alatt az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a
tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotra való tekintettel. Az ellátásokat az egyenlő
elbánás elve szerint ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A
jogosultságot az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja. Tehát az EGT
területén dolgozó magyar állampolgárok Magyarországon nem a „TAJ kártyával”, hanem a
külföldi biztosítójuk által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával, illetve az azt
helyettesítő nyomtatvánnyal vehetik igénybe az ellátást. Az EU-kártyával az ideiglenes
tartózkodás alkalmával felmerült, orvosilag szükséges egészségügyi ellátás vehető igénybe, a
tervezett egészségügyi ellátás igénybe vételére az EU-kártya nem használható fel.
Tervezett (gyógykezelési szándékú hazautazás esetén) ellátást a külföldi biztosító által kiadott
előzetes engedély (melyet az E 112 vagy az S2 igazolás testesít meg) alapján lehet igénybe
venni. Az engedély kiadásának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást.
Az engedélyt tartalmazó igazolás felhasználása érdekében a beteg és a szolgáltató közötti előzetes
egyeztetés szükséges.
A téríthető összeg mértéke évente változik, a megjelölt összeg csak a hozzávetőleges nagyságrendet jelöli. Amennyiben egy EGT tagállam területén dolgozó, és ott biztosított magyar állampolgárnak
Magyarországon van az állandó lakóhelye, akkor az illetékes – külföldi – biztosító által
kiállított igazoló nyomtatvány (E 106 vagy – 2010. május 1. után – S1) alapján, Magyarországon
is teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult.
Az igazoló nyomtatványt a külföldi biztosító küldi meg a lakóhely szerint illetékes
egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnek. A jogosultság bejegyzését követően a
külföldi biztosított a magyar TAJ-szám alapján veheti igénybe az ellátást Magyarországon. A
igazolás kiállításának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a lakóhely fogalmát az illetékes állam a saját jogszabályai
szerint értelmezi. Tapasztalataink szerint a másik tagállambeli lakóhelyen teljes körű
egészségügyi ellátást biztosító nyomtatvány kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve
Olaszországban munkát vállaló magyar állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a
magyar jogszabályoktól eltérő értelmezése miatt nem kerül sor. Az Európai Egészségbiztosítási
Kártya azonban az orvosilag szükséges mértékig feljogosít az ellátások igénybevételére.
forrás: oep
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
